4.rész

Sziasztok!
Elnézést a késésért,de nagyon sok dolgom volt. Jó olvasást! :)

Amélia.B

Abban a pillanatban,hogy tudatosult bennem a tény,hogy benne vagyok a tv-ben,rohantam Billhez. Úgy dörömböltem a bejártai ajtaján,hogy azt hittem beszakad. Végre egyszer csak ajtót nyitott valaki aki nekem egyáltalán nem szimpi,méghozzá Eva,az a ringyó.
- Te?!-kérdezi megvetően.
- Ugyan ezt kérdezhetném én is.-fintorogtam.-Hol van Bill?-kérdeztem sürgetően.
- Épp zuhanyzik, tudod nem rég voltunk túl...-mondja önelégülten.
- Rohadtul nem érdekel,te olcsó lotyó!-sziszegem.
Felnevet,majd rám csapja az ajtót. Szóval Bill ezt játsszuk,hát oké,te akartad. Egy olcsó lotyóval hemperegsz,miközben tegnap arra kértelek csókolj meg,igaz hogy taccs részeg voltam,de akkor is. Mi van benne ami bennem nincs? Tagadhatatlanul féltékeny vagyok,igen beismerem. Nem telt le a három hét,de fütyülök rá,ideje bevetnem magam újra. Levettem magamról a kötést,és helyette egy csuklóvédőt  vettem fel. Összerámoltam a cuccomat, és rohantam az edzőterembe.
- Nancy,neked nem tabu az edzés?-kérdezi Natasa meglepődve.
- Nem,szeretnék edzeni,és este fellépni.-közlöm komolyan,mire ő újra meglepődve néz rám.
- Biztos ezt akarod?-kérdezi. Ha nincs itt Cane nagyon rendes is tud lenni.
- Igen,biztosan.-felelem magabiztosan. Natasa bólint,aztán bemelegíteni kezdünk. Szép lassan csinálok mindent, Natasa úgy bánik velem mint egy hímes tojással,de szokatlanul jól esik. Ahogy pörgök a rúd körül,szép lassan feloldódok, és kizárok mindent. Bill hangja tölti be a termet,méghozzá a Run Run Run c. daluk. Új koreográfiát találtunk ki Natasával, kicsit újítottunk. Tök jól megértjük egymást jelenleg.
-  Miért döntöttél úgy,hogy a sérült kezeddel neki állsz edzeni?-kérdezi,miközben lóg a rúdon.
- Már nem bírtam otthon ülni.-hazudom.- Amúgy,miért vagy ilyen kedves velem?
- Én bírlak téged Nancy, de Cane közelében nem könnyű jó fejnek lenni.-mondja őszintén,és pörögni kezd.
Nem tudok mit mondani,csak mosolygok és tovább táncolok.

Totál kivagyok fáradva,de lassan színpadra lépek,és muszáj oda tennem magam. Írok egy SMS-t Billnek,hogy találkozzunk a bárba nyolckor. Ő egyből válaszol,hogy rendben van.
Meglátjuk mennyire jön majd be neked ez. A szerelésem egyszerűen tökéletes, fehér body aminek az oldalán fekete csipkék vannak,és erre vettem fel egy melegítő gatyát. A parókám most hosszú és fekete.
A telefonom rezegni kezd, Bill írt.

Hol vagy? A pultnál várlak.

Tökéletes. Remélem leesik az állad.

Minden fekete,egy szék van középen és háttal,leülök és ekkora felkapcsolódik a reflektor. És ekkor megszólal a We Found Us a Tokio Hotel-től. Felpattanok a székről,és félre rúgom,majd a jól begyakorolt mozdulatokat kezdem el. A pult felé nézek,és Bill épp kortyolgatja az italát, és azzal a ringyóval beszélget. Mit keres itt? Leveszem az álarcom és eldobom,ekkor érzem meg a két kezet a derekam körül. A táncos fiú Jake. Taperol,pont ahogy megbeszéltük,és ahogy lekapom magamról a nadrágot máris húzom fel magam a rúdra. Bill most néz engem,és egy másodperc alatt köpi ki az italát a lotyó ruhájára. Na végre valami! Pörgök,lógok a rúdon, és élvezem. Ahogy lefelé lógok,Jake szája sebesen közelít az enyémhez. Jaj ebből botrány lesz. Szinte érzem Bill dühét. Megérdemli! Én is ezt éreztem. Kecsesen lejövök a rúdról,és végig simítok Jake felső testén,és úgy teszek mintha megcsókolnám. Mindenki tapsol,fütyül, csak hogy Bill eltűnt.

Belépek a sötét öltözőbe,majd becsukom magam után és egyből felkapcsolom a villanyt. Bill ül a fotelba.

- Még is hogy a fenébe erőltethetted meg a kezedet?Mi ütött beléd Nancy?- dühöng.

- Az én kezem,és higgadj le,elvégre nem én voltam Eva-val.-mondom gúnyosan,miközben leveszem a parókámat.

- Miről beszélsz?-kérdezi.

- Ugyan kérlek,ő nyitott ajtót,míg te zuhanyoztál.-sziszegem. 

- Először is Eva csak beugrott, másodszor meg miért nem hívtál?-kérdezi ismét dühösen.

- Tudod mit? Tűnj el.-mondom higgadtan.

- Egy frászt tűnök el, te ott taperoltad azt férfit a színpadon,és viszont.-vicsorog.

- Csak nem féltékeny valaki?-kérdezem.

- Nem,egyáltalán nem.-mondja.

Persze,én meg hülye vagyok. Lekapom a műszempillámat,és felkötöm hajam,de Bill csak áll és néz.

- Szeretném ha tisztáznád azt az apróságot ami a tv-ben volt.-mondom.

- Már elsimítottam.

Bólintok,aztán az ajtóhoz lépek,hogy kitessékeljem.

- Ideje menned!-közlöm,és kinyitom,mire ő becsapja és neki lök az ajtónak.

- Tudom,hogy ezt nekem szántad Nancy.-suttogja a számnak.- És azt is tudom,hogy féltékeny vagy.

- Tévedsz.- mondom,és gúnyosan mosolygok rá.

Két kezét a fejem mellett támasztja,és lenéz rám. Szemei úgy csillognak akár a borostyán. Mindjárt felrobbanok itt. Jobban szemügyre véve a száját, feltűnik a piercingje is. Annyira szexi,neki minden jól áll. Remélem nem csak álmodom,és tényleg itt van. Tökéletes szája van, de mit csodálkozok,hiszen ő maga is az. 

- Bámulod a szám.- mondja pimaszul.- Nem foglak megcsókolni.-közli. Tényleg? 

Még mielőtt elvenné a kezét elkapom a farmer dzsekiét és magamhoz húzom őt.

- Igazán?-kérdezem.- Mit látsz abban a lotyóban? Ő vele lefekszel,és smárolsz...-ezt kimondtam? Nagyon úgy tűnik,ugyan is leforrázva áll előttem. Ó,hogy az Isten verje meg! Igazán megtanulhatnék uralkodni az érzéseimen,és tartani a számat. Hátrébb lép legalább fél métert. 

- Nézd...barátok vagyunk,és azok is maradunk.-közli ridegen,majd távozik. Én pedig sírva a földre rogyok,és csak bőgök. Az összes átkozott sminket lesírtam az elmúlt egy órában. Alig ismerem,mégis beleszerettem,de ő nem viszonozza. Hatalmas űrt érzek a mellkasomban, bárcsak elmúlna.

A buszon ülve csak bámulok ki az ablakon,kikapcsoltam mind két telefonomat. Nem akarok senkivel se beszélni. Megint elszúrtam,de csak is azért mert irtóra féltékeny lettem. 

Egy hét telt el,az eset óta. Folyamatosan lenémítva van mindkét telefonom, csak pihenek és alszok. Ez telik tőlem, bizonyára már vissza repült L.A.-be. Nem dolgozom,pihentetem a kezem túl erőltettem. Tom hívogat egyfolytában,de nem veszem fel neki. Senkinek sem,nem mintha olyan sokan keresnének. Percenként villogott a telefonom,és kénytelen voltam felvenni.

- Mi az Tom?-kérdezem a lehető legkönnyebben.

- Mi a fene van közted meg az öcsém között? Összevesztetek?-kérdezi.

- Nem.

- Bill nem tud koncentrálni se, és el se köszönt tőled.-magyarázza.

- Te nem mentél vissza?-kérdezem.

- Nem,én még nem,de ne tereld a témát.-csattan rám.- Mi történt?

- Tom semmi tényleg.-mondom újra.

- Nancy,vagy elmondod mi van,vagy azonnal oda megyek hozzád és kinyírlak!-mondja kissé fenyegetően.

- Gyere értem,és beszélhetünk.

- Oké,fél óra és ott vagyok érted.

A félórából háromnegyed lett,de nem bántam,így jobban össze tudtam magam szedni. Most,hogy kevésbé nézek ki zombinak, jobban érzem magam.

Beülök Tom kocsijába,és adok neki két puszit,aztán útnak indulunk.

- Szóval?-kérdezi sürgetve.

- Tegnap eljöttem hozzátok,és az a büdös lotyó Eva nyitott ajtót...-kezdek bele a történetbe.- Dühös lettem,és elmentem edzeni,este pedig küldtem egy SMS-t Billnek.-hadarom.

- Na állj! Te meg vagy húzatva? A kezed még nem gyógyult meg.- dorgál meg.

- Oké,tudom,hogy nagy butaság volt.- ismerem el.- Bill az öltözőmben várt...- mondom habozva.

- Nahát,úgy látom az öcskös tud belevaló is lenni.-vigyorog.

- Ez nem vicces!-szólók rá.- Pontosan olcsó voltam,mint Eva. Annyira felbosszantott az a nő. Még is mit lát benne?-kérdezem elkeseredve.

- Bill csak nem akar semmit se elszúrni, nem akarja feladni a barátságotokat.-feleli.- Ne sürgesd,adj időt neki. Amúgy nálam kéne próbálkoznod.-mondja pimaszul.

- Javíthatatlan vagy.-közlöm.

- Nevess kicsit. Rúgjunk ki a hámból.-mondja. Akkor még nem tudtam mire vállalkoztam.

Iszonyat másnaposan ébredtem Tom mellett. Tom még aludt, én pedig óvatosan szálltam ki az ágyából. Magamra kaptam a ruhámat,és halkan kimentem a szobából, majd lesiettem az előszobába. A konyhába Bill kávézott,és a telefonját nyomkodta. Remek.

- Szia.-köszörülöm meg a torkom.- Én már megyek is.

- Várj!- áll fel az asztaltól.- Itt aludtál?-kérdezi.

- Igen.-felelem.

- Te és Tom?-kérdezi szinte nem is tudom megvetően.

- Nem, semmi se történt ha ere célzol.-mondom,majd elmegyek.

Vajon tényleg nem történt semmi? Semmire sem emlékszem,csak néhány emlékfoszlány,de ez kevés. Bele se gondolok mit gondolhat Bill. Istenem,segíts!