Meghoztam a következő részt. Remélem tetszeni fog.
Jó olvasást!
Amélia.B
 |
| Now I'm That Bich |
Miután eljöttünk az orvostól,a fiúk haza hoztak,de a lelkemre kötötték ne merjek bármit is csinálni. Sajnos 3 hétig nem edzhetek. Cane kénytelen volt elfogadni a tényt,hogy nem tudok fellépni. Az ő hibája az egész,ha elenged időbe orvoshoz,most nem lenne ez. Most itthon pihenek,és halálra unom magam. Bill azt mondta,hogy még 2 hétig itthon lesznek,aztán visszamennek L.A.-be. Hát ez van. Szarul érzem magam,amiért elmennek,de hát ők már ott élnek,meg minden. Megfogadtam,hogy kiélvezem azt a két hetet,amíg itt vannak. Szóval mára azt terveztem,hogy elmegyek bulizni. Gondolom ez nem árthat.
Anyu hamar alszik,így kiosonhatok,apám meg valahol Párizsban van. Előkaptam egy fekete toppot és egy farmer rövid gatyát. Erősen agyalok,hogy tornacipőbe menjek vagy magassarkúba. Marad az utóbbi.
A sminkem,kész a hajam oké, a ruhám meg elmegy. A táskámat a vállamra teszem,és ügyesen kimászok az ablakon. Ahogy talajt érek, rájövök borzasztó ötlet volt tőlem a magassarkú. Ahogy befordulok a sarkon,ahol a legjobb bulizó hely van a világon. Meglátom,hogy két ismerős alak száll ki egy fehér nagy autóból,ráadásul mindkettő nővel van. Gondolom már kitaláltátok Bill és Tom. Hát én ezt komolyan nem hiszem el! Egyszer akarok szórakozni,és ők akkor is ott vannak. Most tényleg ezen vagyok kibukva? Miért nem inkább azon,hogy Bill egy nő derekát fogja? A csajszikán egy rémes kék rövid ruha volt,épp hogy eltakarta a seggét. Akkor is bejutok oda. Biztos csini lesz a bekötött kezem. Óvatosan mászok le a lépcsőn, aztán körül nézek,és meglátom őket az egyik asztalnál. Bill épp nevetve suttog valamit a nő fülébe,aki vissza nevet rá. Haha,egyenként tépném le az ujjaidat róla. Feltűnés nélkül megyek be a mosdóba,és kicsit igazítok a sminkemen. Ahogy a szempillámat festem,bejön a nő. Nahát nahát. Aztán csatlakozik hozzá a másik nő.
- Annyira jó pasi mindkettő,nem Eva?-kérdezi a fekete hajú.
- De,remélem nem sajnálják majd a pénzt.-vihogja Eva.
- Pénzéhes ribancok!-vágom a képükbe és kimegyek.
Micsoda öntelet ribancok! Felháborító,mit esznek rajtuk? Muszáj innom erre valamit. Oda állok a pulthoz,és kérek egy narancsvodkát. Ahogy legurítom,kérek egy másikat. Sokkal jobban érzem magamat,ellazultam.
- Két sört kérek,és két koktélt.- adja le a rendelést Bill. Bill! Gyorsan elnézek a másik irányba,de a két ribanc most jön ki a mosdóból. Szuper!
Az egy óra alatt,megittam öt vodka narancsot,és most iszom egy koktélt. Közbe figyelem Billt,ahogy lesmárolja azt a ribanc Evat. Na ezt nem nyelem be. Alig bírok megállni a lábamon,de azért még megy. Táncolni kezdek, minden srác aki a közelembe van,engem tapiz,én meg viszont. Igen,tudom hogy féltékeny vagyok,és most őt is azzá teszem. Na várjunk, ő nem is érez semmit irántam,csak barátok vagyunk. Barátok,de csókolóztunk.Neki pedig semmit sem jelentett. Erre muszáj innom. Mielőtt megihatnám a pohár tartalmát, meglátok két lányt,aki épp felmászni készül a pultra.
- Hé,engem is bevesztek? -kérdezem.
- Persze,gyere.-mondja a szőke hajú,majd mindkettő felsegít a pultra.
Na,így már mindent szuperül látok, azt meg pláne,hogy Bill ölébe ül az a cafka. Mivel háttal ül az a lotyó,Bill rohadtul nem lát engem. Nem sokáig lesz így. A két lányhoz nagyon hamar feltudtam zárkózni,nem véletlenül. Néha beletúrtam a hajamba,néha incselkedtem ( na jó elég sokszor). Aztán jött az a rész,hogy Tom kiszúrt,és oda szólt Billnek,aki lefagyva bámult,de én igyekeztem tudomást se venni róluk. A másik szöszi lány kezébe egy vizes kancsó volt,amit magára öntött. Na nem,én ezt tuti nem. De mielőtt bármit tehettem volna,a kezembe nyomta a pultos a kancsót,aztán magamra zúdítottam a vizet,és megráztam a hajamat.
Hát ez nagyon jó volt, össze vissza csúszkáltam a pulton. Legurítottam még egy koktélt, és tovább táncikáltam,de ez már nem tartott sokáig. Bill a vállára kapott és kicipelt a bárból.
- Mond te megőrültél?-visítom,mint egy öt éves.- Tegyél le!
Bill letett, de azért tartott ,én viszont nem akartam hogy hozzám érjen.
- Menj vissza a lotyódhoz,én pedig haza megyek.-mondom hanyagul, és próbálok elmenni,de szorosan tart.
- Nancy te féltékeny vagy?
- Nem, amúgy is minek rontottad el a szórakozásomat?-kérdezem durcásan.
- Azért,mert ott vonaglottál a pulton és a sok férfi csorgatta a nyálát.-mondja dühösen.
- Te pedig ott smároltál azzal a pénzéhes szajhával.-vitatkozni kezdek,nem is figyelek rá miket mondok.
- Te láttad?
Erre inkább nem válaszolok, nyilván igen.
- Hívok egy taxit.-felelem.
- Haza viszlek.
Hát jó,beülök a kocsijába és neki döntöm az ablaknak a fejem. Lecsukom a szemem,és úgy teszek,mintha aludnék. Nem akarok vele beszélni, mert még valami olyat mondanék amit megbánnék. Igen féltékeny vagyok.Nagyon. Azt hiszem beleszerettem, ez lehetséges? Ilyet nem igazán éreztem még senkinél.
- Megjöttünk.-mondja és kicsatolja a biztonsági övét.
- Nem itt lakom.- felelem.
- Tudom,itt én lakom.-mondja némi mosollyal.
- Miért hoztál ide?-kérdezem összeakadó nyelvvel. Lassan már beszélni se tudok.
- Hogy ne hogy ellógj egy másik buliba.- közli és kiszáll,aztán kinyitja nekem az ajtót.
- Én is kitudom nyitni.-durcáskodom.
- És kiszállni is kitudsz?-kérdezi összefont karokkal.
- A...ha.- bököm ki,és kiszállok de meg kell fognom az ajtót.- Talán mégis kéne a segítséged.
Felkap és becsapja a kocsi ajtót,aztán bevisz a lakásba és letesz a kanapéra.
- Azt mondtam segíts.-mondom.
- Segítettem.-nevet.
Nagyon vicces tényleg, de jó volt a karjába lenni. Elég,inkább felmegyek az emeltre,úgyis épp telefonál.
Nagy nehezen eljutok a lépcsőig,de fokok már kihívást jelentenek. Még jó,hogy van korlát,de úgy forog velem minden,jaj ide fogok hányni. Uralkodj magadon Nancy! Óvatosan leülök a lépcsőfokra és fogom a fejem.
- Nancy,mi a...-Bill félperc alatt előttem termet,de nem mertem ránézni.- Na,gyere beviszlek a szobába.-mondja és segít felállítani,de én a nyakába csimpaszkodom és a lábaimat összekulcsolom a derekán,ő pedig tart. Basszus,csupa víz vagyok.
- Most leteszlek.-mondja és óvatosan letesz. - Hozok neked tiszta ruhát.-és eltűnik.
Leveszem magamról a toppot,meg a vizes gatyám,és leteszem a székre a ruháim. A cipőmet meg valahol útközbe hagytam el. A fehérneműm is csurom víz,de ezt azért nem veszem le. Leülök az ágy szélére és várom Billt. Már majdnem bealudtam,mikor nyílt az ajtó. Bill lefagyva állt meg az ajtóban. Legalább rám is képes úgy nézni mint arra ringyóra. Nagy nehezen megmozdult, és oda adott egy pólót meg egy melegítő gatyát.
- Kicsit...nagy lesz.-mondja akadozva.
Fel állok és füléhez hajolok majd bele suttogok:
- Csókolj meg.
- Nem lehet.-mondja megfeszülve.
- Mikor azzal a lotyóval smároltál neki nem mondtál nemet.-tör ki belőlem,és kivonulok a szobából a ruhákkal.
- Nancy gyere vissza!-szól rám,de én meg se hallom. Lemegyek a lépcsőn,én tuti hogy nem alszok fent ezek után. Ahogy leérek,Tom jön nekem én pedig vele együtt esek el.
- Jesszusom...Nancy, mi ez a lenge öltözet?-kérdezi pimaszul.
- Visszautasított az öcséd.-mondom miközben a mellkasára bökök az ujjammal. Tom nevetni kezd aztán felsegít,de érzem,hogy mögöttem van Bill.
- Tom te nem láttál semmit,Nancy te pedig azonnal gyere vissza.-sistereg.
- Kapd be Bill Kaulitz!-mutatok be neki,ő pedig elkapja a fájós kezem.
- Vigyázz miket mondasz.-most már vicsorog.
- Hagyd tesó,majd én beszélek vele.-vigyorog Tom.
- Húzzál fel!-szól rá Mr. NyügösvagyokKaulitz.
Tom egy szempillantás alatt felrohan az emeltre,de mielőtt befordulna a folyosón még rám kacsint. Ő sokkal lazább.
- Öltözz fel!-utasít.
- Nem!-makacskodom. Bill kikapja a kezemből a pólót és rám adja aztán a nadrágot is. Totálisan úriember.
Hátat fordítok neki és lefekszem a kanapéra. Amúgy is nyűgös vagyok,ő pedig csak felidegesít. Becsukom a szemem,de forog a világ velem,most tuti ide hányok. Hirtelen felkelek,és rohanok a mosdóba,de vajon lent van? Naná,hogy nincs. Csak egy kicsit bírjam még. Ahogy elérem a wc-t kiadom a gyomrom tartalmát.
Lehúzom ,de mire fel állnék,újra hánynom kell. Mikor lesz már vége? Legalább félórája itt támasztom a wc-t. Óvatosan felállok,és kiöblítem a számat. Lecsúszom a hideg falon,és várom hogy elmúljon a szédülés, végül elalszom.
Hasogató fejfájásra ébredek,de nem a wc-be. Valaki behozott a szobába, biztos Bill volt. Óvatosan felülök,és megpillantom Tomot.
- Szép jó reggelt Buli Hercegnő!-mondja és a kezembe nyom egy pohár vizet meg egy Advilt. gyorsan beveszem és vissza dőlök.
- Jó reggelt!-mondom.- Mi történt tegnap?-kérdezem.
- Semmire sem emlékszel? Pedig nagyon ott voltál.-vigyorog.
- Ne már,most komolyan!-szólok rá.
- Komolyan. Az öcsém itt hadakozott veled, halál vicces volt.-emlékszik vissza.- Miben utasított vissza?-kérdezi kíváncsian.
- Gőzöm sincs.-hazudom. Micsoda idióta vagyok részegen.
- Jól kiütötted magad kislány.-mondja elismerően.
- Ez rohadtul nem vicces Tom! Bill itt van?-kérdezem.
- Nem,elment a stúdióba,csak rám bízott.- magyarázza.- Kérsz reggelit?
- Nem kösz,inkább haza megyek.
- Ne már! Maradj még,otthon úgyis csak unatkoznál.-néz rám csillogó szemekkel.
- Felejtsd el. Hol van a táskám?- kérdezem rémülten.
- Nyugalom, a konyhába van. Ha ennyire menni akarsz haza viszlek.-ajánlja fel.
- Inkább sétálok,kell egy kis levegő.
- Csak nem túl füledt itt a levegő?
- Jaj dugulj már el.-vágom hozzá az egyik párnát.
- Ez nem volt szép.
Miután összekaptam magam, haza mentem és vettem egy jó kis zuhanyt. Annyira szégyellem magam a tegnap miatt. Hogy voltam képes arra kérni,hogy csókoljon meg? Hogy voltam képes felmászni arra a pultra? Jó ég! El kell ásnom magam a föld alá.
Két átkozott napja nem mozdultam ki a lakásból,és két napja hívogat hol Bill hol Tom. Millió SMS,de egyikre se válaszoltam. Lenémítottam a telefonom,és tévéztem vagy újságot olvastam.
- Nancy mit keresel itthon?-kérdezi apám.
- Először is örülnék ha kopognál,másodszor pedig itt lakom,nem tudom feltűnt-e?-mondom merő gúnnyal.
- Ajánlom,hogy ügyelj a nyelvedre Nancy!-ordítja.
- Tűnj ki a szobámból!- ordítok rá.
- Mi ez a nagy ordibálás?-kérdezi anyám.
- Kérdezd a férjedet.-felelem.
- Nancy!-szól rám anyám. - Hogy mondhatsz ilyet?
Nem kérek kioktatást,de tényleg nem.
- Kimennétek a szobámból?-kérdezem.
Egyik se szól semmit,csak bámulnak rám aztán kimennek,én pedig abban a pillanatban támasztom ki a szobám ajtaját. Utálom apámat,bárcsak elköltözne örökre. Megint rezegni kezd a telefonom, meg se kell nézem ki az. Visszaírok neki,hogy jól vagyok,aztán kikapcsolom. Nem vagyok képes a szeme elé kerülni. Inkább itt kuksolok a szobámba. Nem leszek többet ilyen felelőtlen.
Épp kapcsolnék tovább,mikor a tévébe meglátom Billt ahogy a vállán cipel ki. Úristen!
Bill Kaulitz két napja egy szórakozó helyről cipelt ki egy lányt a vállán. Értesüléseink szerint Bill egy hölggyel érkezett meg bárba,akárcsak testvére. Vajon milyen kapcsolat lehet köztük? És ki lehet a lány?
Ez tuti kizárt hogy nem velem történik!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése